Mesék a katonai titkok, Malchish-Kibalchish és cége szó
Gaidar Arkagyij Petrovics Mese katonai titkok, Malchish-Kibalchish és cége szó
Mesék a katonai titkok,
Malchish-Kibalchish és cége szó
Ilyen messze távoli években, amikor csak elült az egész országban a háború, élt egy Malchish-Kibalchish.
Abban az időben, messze vezette a Vörös Hadsereg fehér csapatok átkozott burzhuinov, és csendesen esett a széles mezők, zöld mezők, ahol a rozs termesztik, ahol a hajdina nyíló, ahol többek között a buja kertekben igen cseresznye bokrok állt egy kis ház, amelyben élt Malchish, becenevén Kibalchish igen apa Malchish igen Malchish bátyja és anyja nem.
Apa dolgozik - széna kaszálás. Brother működik - széna hordoz. Igen, és Malchish az apa, a testvér, vagy egyszerűen csak segít más Malchish ugrik, így kényeztetve.
GOP-ot. GOP-ot. Jó! Nem kiabált golyók, nem veri lövedékek nem égnek a faluban. Nem szükséges a golyók a padlón, hogy ágyba, hogy nem szükséges a kagyló a pincében, hogy elrejtse, nem tűz az erdőbe menekülni. Nincs semmi félni burzhuinov. Nincs senki, hogy meghajoljon a derekát. Élő így működött - a jó élet!
Aztán egy nap - ez az este - jött Malchish-Kibalchish a tornácon. Úgy néz ki - tiszta az ég, a szél meleg, a nap az éjszaka a Fekete-hegység ül. És minden jó, de valami jó. Malchish hallott, de hogy valami zörög, vagy valami kopogtat. Malchish nyomul, ha a szél nem szaga virágokat a kertben, nem a mézet a réteken, és a szaga a szél, hogy a füst a tűz, vagy por könnyel. Azt mondta, hogy az apja, és egy fáradt apa jött.
-- Mi vagy te? - mondja Malchish. - Ez egy hosszú vihar a Fekete-hegységre. Ez pásztorok füst máglyán a Blue River, a csordák legelnek igen vacsorát főzött. Menj Malchish, és aludni is.
Malchish elment. Lefeküdtem. De nem tud aludni - jól, nem lehet aludni.
Hirtelen hallotta a csavargó az utcán, az ablakok - a kopogás. Mal nézett
PIB-Kibalchish, és látja a lovas állt az ablakban. -voronoy ló, szablya - könnyű, sapkáját - szürke és a Star -piros.
-- Hé, kelj fel! - lovas kiabált. - Soha nem esik, de ettől nem vár. Megtámadott minket, mert a fekete-hegység verje burzhuinov. Ismét van a golyók repülni van kagyló felrobbant. Bourgeois harci erőinket, és rohanás a követeket, hívjon segítséget messze a Vörös Hadsereg.
Így azt mondtam ezeket zavaró szó a vörös csillag és a lovas száguldott el. A Malchish apa elment a falra, felemelte puskáját, akasztott a táskát, és feltette a heveder.
-- Nos, - mondta a legidősebb fiú - én rozs vastagon bevetett -vidno tisztítsa akkor sokan. Mi - azt mondja Malchish - éltem az élet hideg, és élni engem nyugodtan, ez azt mutatja, hogy Malchish van.
Így mondta, megcsókolta Malchish és balra. Sok ez a csók volt egykor, mert most mindenki látni és hallani lehetett zümmögő felett rétek robbanások és égető a sarkon a hajnalok fényét füstös tüzet.
Nap megy, és két menetben. Malchish jön ki a tornácra: nincs. még nem látott a Vörös Hadsereg. Malchish mászni a tetőre. Minden nap a tető nem húzza le. Nem, nem látom. Lefeküdt aludni. Hirtelen hallotta a csavargó az utcán, az ablak - kopogás. Úgy nézett Malchish: állt az ablakban ugyanazon lovas. Csak egy vékony ló annyira fáradt, de a szablya van hajlítva, a sötétben, csak a kalap áttört, a csillag fűrészelt és kötötte a feje körül.
-- Hé, kelj fel! - lovas kiabált. - Nem volt olyan rossz, és most az egész baj. Burzhuinov sok, de kevesen vagyunk. A felhők a golyót, kagylókat a csapatok a több ezer. Hé, kelj fel, hagyja, hogy a mentő!
Aztán felállt bátyja, azt mondta Malchish:
-- Búcsú Malchish. Te maradsz egyedül. Leves a bankban, egy vekni az asztalra, a víz a kulcsokat, és fejét a vállára. Élő kezelni és nem vár rám.
Nap megy, és két menetben. Malchish ül a csőben a tetőn, és úgy látja, hogy ugrik Malchish messziről ismeretlen lovas.
Lovas vágtatott fel Malchish, leszállt, és azt mondta:
-- Adj egy jó Malchish, vizet inni. Nem iszik, nem aludt három éjjel, három ló vezetett három napig. A Vörös Hadsereg értesült a baj. Trombitások fújt minden cső jelet. Szerzett dobos minden hangos dobok. Kibontották a banner-hordozói a harcok. Racing és vágtató a támogatás a teljes Vörös Hadsereg. Ha csak mi, Malchish csak holnap este, hogy tartsa meg.
Malchish könnyek le a tetőről, hogy egy italt. Részeg messenger és lovagolt.
Itt jön az éjszaka, és elment aludni Malchish. De nem tudok aludni Malchish - nos, mi itt aludni?
Hirtelen lépteket hallott az utcán, az ablak - susogása. Malchish nézett, és látta, állt az ablakban minden ugyanaz a személy. Az egyik a másikhoz nem, és a ló nem rendelkezik - ment a ló és szablya nem - törött kard, és nem sapka - esett le a sapkát, és ő állt - tántorgó.
-- Hé, kelj fel! - kiáltotta utoljára. - És vannak kagyló, de a nyíl megverték. És van egy puska, de kevés harcosok. És a segítség kéznél van, de nincs ereje. Hé, felkelni, ki más volt! Ha csak hagyjuk állni egy éjszakán nap hold.
Néztem Malchish-Kibalchish az utcára üres utcán. Ne csapja le a redőnyök, ajtók nem nyikorog - nincs, aki felállni. És apák eltűntek, és a testvérek eltűntek - senki sem maradt.
Csak úgy látja Malchish hogy jött ki a kapun egy régi nagyapja száz év. Nagyapa akarta emelni a puskát, de nem volt olyan öreg, hogy nem vet fel. Nagyapa akarta, hogy rögzítse a kardját, de nem volt olyan gyenge, hogy nem tűzve. Aztán leült a padra nagyapja, lehajtotta a fejét, és sírt.
Fáj, amikor Malchish volt. Aztán beugrott Malchish Kibalchish-out, és hangosan, felkiáltott:
-- Hé, te, Malchish, Malchish-gyerekek! Vagy úgy, Malchish, csak ragaszkodik játszani, de az ugráló kötél? És apák is elment, és a testvérek elmentek. Vagy úgy, Malchish ülni várni, hogy burzhuiny jött, és elvitt minket az átkozott burzhuinstve?
Úgy hallotta ezeket a szavakat Malchish-gyerek, mert zaorut minden hangra! Ki vezeti az ajtón, aki kiszáll az ablakon, aki átugrik a kerítésen.
Mindenki azt akarja, hogy menjen a mentő. Csak egy-Malchish Plohish akart menni burzhuinstve. De ez volt a ravasz Plohish, hogy senki nem szólt semmit, de felhúzta a nadrágját, és futott a többiekkel, mintha segíteni.
Malchish harc a sötét éjszaka, hogy a hajnali fény. Csak egy Plohish ütemek és minden megy úgy néz ki, hogy milyen előnyökkel járna, burzhuinam. És Plohish látni, mi rejlik a dia tömeges dobozok és rejtett azokban a dobozokban fekete bombák, lövedékek fehér sárga igen patronokat. „Aha, - Plohish gondolta -, hogy mire van szükségem.”
Közben kérdezi Chief burzhuinov a saját burzhuinov:
-- Nos, burzhuiny, van nyerő?
-- Nem, Chief burzhuinov - eleget burzhuiny - mi atyáink és a testvérek hangú, és teljesen volt a győzelem, de rohant a támogatás Malchish-Kibalchish, és semmit nem még nem kezeli.
Nagyon meglepett és dühös, amikor Chief burzhuinov, és sírt, fenyegető hangon:
-- Lehet, hogy nem Malchish? Ó, te gonosz trusischi-burzhuischi! Ahogy van, nem tudod legyőzni ez nem elég? Ride és gyorsan haza ne térjen nélkül a győzelem.
Itt burzhuiny ül és gondolkodik, mi ez csinálnak? Hirtelen látni: egyre mögül a bokrok Malchish-Plohish és beszélgetni velük.
-- Örüljetek! - kiáltja nekik. - Ez minden, amit Plohish készült. Azt vágott fát, szénát nataschili én, és meggyújtottam az összes doboz a fekete bombák, lövedékek fehér, hanem sárga patron. Ez most grohnet!
Örvendezett, amikor burzhuiny, gyorsan felvettek Malchish-rosszfiúkat a saját burzhuinstve és adott neki egy egész hordó lekvárt, így egy kosár cookie-kat.
Sitting Malchish-Plohish, eszik és élvezi.
Hirtelen robbant világító dobozok! És így egy baleset, mintha ezer mennydörgés egy ponton hit, és több ezer villám egy felhő villant.
-- Árulás! - kiáltotta Malchish-Kibalchish.
-- Árulás! - kiáltotta az összes hű Malchish.
De aztán, mert a füst és a tűz ütközött burzhuinskie erőt, és megragadta, és kicsavarta MalchishaKibalchisha.
Malchish bilincselve nehéz láncokkal. Malchish ültetett egy kő torony. És rohant megkérdezni, mi a helyzet a rabok Malchish megrendelések már többnyire burzhuinov csinálni?
Hosszú gondolkodás burzhuinov fejét, majd odajött és azt mondta:
-- Mi elpusztította ezt Malchish. De hadd mondja el először a katonai titok. Menj, burzhuiny, és megkérem:
-- Miért, Malchish, harcolt a Vörös Hadsereg Negyven Negyven Kings Kings igen, harcolt, küzdött, de csak magukat törött?
-- Miért, Malchish, és az összes börtönök tele vannak, és a kemény munka eltömődött, és minden a csendőrök a sarkoknál, és az összes csapatok a lábát, de nem, pihenünk bármilyen fényviszonyok nap vagy egy sötét éjszaka?
-- Miért, Malchish verje Kibalchish, és a legmagasabb burzhuinstve, és egy másik - lapos Királyság, majd a harmadik - Snow királyságot, és a negyedik - Fülledt állam ugyanazon a napon kora tavasszal, és ugyanazon a napon a késő tartoznak a különböző nyelveken, de énekelni ugyanazt a dalt, különböző kezek, de ugyanaz a zászlók, ugyanaz a hang azt mondja ugyanazt gondolják, és nem ugyanaz?
Lehet kérni, burzhuiny:
-- Nincs ott, Malchish, a Vörös Hadsereg katonai titok?
Hadd mondjak el egy titkot.
-- Már nem a mi dolgozók külső segítség?
És hadd mondja meg, hol segítséget.
-- Nincs ott, Malchish, titkos átjáró ki a ország minden más országba, amely szerint a rákattintott, így válaszolni, hogyan énekelsz, ezért felvette, hogy azt fogja mondani, több mint tudatunk?
Burzhuiny ment, de hamarosan visszatért:
-- Nem, főnök burzhuinov nem nyilatkoztatta ki nekünk Malchish-Kibalchish katonai titkokat. Nevetett az arcunkba.
-- Vannak - mondja -, és egy erőteljes titkos erős Vörös Hadsereg. És ha használják, vagy megtámadják, akkor nem fog nyerni.
-- Vannak - mondja -, és kiszámíthatatlan támogatást, és nem számít, hogy mennyi van a börtönben, vagy dobott, még mindig nem a lapátot, és nem fog meg nem pihenés a fényes nap, vagy a sötét éjszaka.
-- Vannak - mondja -, és a mély titkos átjárók. De nem számít, hogy mennyit keres, még mindig nem fogja megtalálni. A és talált volna, nem terjed ki, nem bejegyzett, nem terjed ki mindenre. És minél többet akkor burzhuinam nem mond semmit, de az Ön által, az átkozott, és vvek nem hiszem.
Chief homlokát ráncolta, amikor burzhuinov, és azt mondja:
-- Hogy ugyanazt a burzhuiny, ez titkos Malchish-Kibalchish legrosszabb lisztet, ami a világban, és vált ki belőle egy katonai titok, mert nem lesz sújtó minket, nincs béke anélkül, hogy ez fontos titok.
Burzhuiny eltűnt, és most ők vissza egyhamar.
Menj, és rázza a fejét.
-- Nem - mondják - a fejét a fő burzhuinov. Sápadt állt Malchish, de büszke, és elmondta, a katonai titok, mert amit igazán szilárd szót. És amikor elindultunk, akkor esett le a földre, a fülét, a nehéz kő hideg padlón, és úgy gondoljuk, hogy a legfontosabb dolog burzhuinov, elmosolyodott, hogy megijedt minket, burzhuiny, és féltem volt számunkra, hogy ha ő nem hallotta, mint elsöprő a titkos átjárók neminuchaya a pusztulástól.
És meghalt Malchish-Kibalchish.
De. Láttad már a fiúk vihar? Ez olyan, mint a mennydörgés, hörgő és a háborús fegyverek. Ahogyan villámlás tüzes robbanások. Ahogy a szél rohant lovas csapatok, és mint a felhők, csíkozott vörös zászlók. Ez azért van, mert az előrenyomuló Vörös Hadsereg.
És ha láttad a heves zivatarok, a száraz és forró nyár? Itt, valamint a patakok, fut le a poros hegyek beolvadt a viharos, habos patakok, mint az első harsogó háború kezdődött forr Mountain burzhuinstve felkelés és válaszolt a több ezer dühös hangok és a völgyben a Királyság és a Snow Királyság és fülledt Államok .
És ő elmenekült a terror törött fő burzhuinov hangosan szidta az országot a csodálatos emberek, annak legyőzhetetlen hadsereg és a katonai titkok feltáratlan.
A Malchish Kibalchish temetett egy zöld dombon, a Blue River. Állítsa sírja fölött egy nagy vörös zászló.
Vitorlás hajók - szia Malchish!
Pilóták - szia Malchish!
Futók mozdonyok - szia Malchish!
És lesz az úttörők - köszönt Malchish!