Lírai eposza „Childe Harold zarándokútja” (Childe Harold zarándokútja Byron)
Childe Harold (Childe - nemes, még nem lovaggá) - a fiatal, de már fáradt arisztokrata élet, amely, mint az kitűnik az első sorok a vers, nem ad baj, hogy gondolkozzanak el a célját és értelmét a létezéséről. Harold megbánás nélkül hagyva Angliában. Ő kőszívű idegen könnyek egy oldalt, sóhajt az anya, szorongás szolgája felesége és a gyerekek. „Sajnálom, semmit! A régmúlt, nem fél a viharos utazás, de kár, hogy hagyta az apja házában, nem voltam bárkinek lélegezni „, tűnődik. A cél az útját - tudni, hogy egy új életet, hogy megtapasztalják a lelki erőt, hogy töltse ki valamit az üresség, és talán megtalálják helyüket az életben az utazás során világ tárul fel előtte a hős, nagyon más, mint bármi, ami körülvette otthon a természet Portugália, Spanyolországban a déli hegyekben, a meleg és a legfontosabb, az emberek, akik harcolnak a nemzeti függetlenség. Harold támogatja a vágy, a spanyolok a szabadság, tisztelettel adózik a bátorság, de mindenütt csak egy külső szemlélő. Ez maradt fény ekaya szokás ne fedje fel az érzéseiket, és úgy tűnik, hogy ez nem érinti a lélek a monumentális szépségét műemlékek Görögország és Olaszország, hozza őket Chillmere dicsőség, hogy ne érintse meg, és él a szépség, a déli szépség áldozat. De a természet lelkét ömlik a fényes öröm gyakran járja a magányos erdős pályák, meredek hegyi átjárók, ül a patak. Néha szemléli hétköznap a szabadság, a harc az emberek, de gyakrabban, csomagolva egy köpenyt, de a szavak vágva mindent a világon, úgy néz ki, E]) A fedélzetre vitorlázás. Csalódott, mélyült zarándok utazik Európába Harold Megvet rossz, de nem csinál semmit a neve jó. A szíve elítéli a rabszolgaság és az igazságtalanság, de nem tesz semmit, hogy segítsen az embereknek, még a kicsi. Összetettségétől és ellentmondást hőse Byron mondta: „legyőzhetetlen, és nem tudta engedni más fejében, hogy budivshim megvetés; Büszke és balsors, úgy döntött, hogy vissza ki az emberi élet csak meg kell nézni. "
Lírai hőse - nem egy szenvtelen megfigyelő. Kedvére Mr. horseplay spanyol nemesség, fontolgatják bikaviadalok, és érzéketlen közöny a pusztuló matador. Erősen együttérez spanyol gazdák, akik miatt az invázió „gall keselyű” Napoleon elvesztették szőlők és kénytelen fegyvert fogni. Csodálja a bátorságot a spanyol szabadságharcosok, akik harcoltak az utolsó, abban az időben, sosem lehet tudni, vett egy békülékeny helyzetbe. Az áruló politikája a spanyol arisztokrácia vezetett, hogy a Napóleon császár nyilvánította testvére Spanyolországban; Joseph Bonaparte. A válasz az volt, népi háborút - gerilla.
A harmadik és negyedik könyv a vers után írt a költő elhagyta hazáját örökre. Ez volt egy időben a megerősítése páneurópai reakció követte a vereség Napóleon Waterloo. Byron megjegyezte, hogy „farkasok Monarch” megdöntésére „az oroszlán Napóleon” hozta Európa új elnyomást. Tudva, hogy a harc a zsarnokság elleni meghalt „color Európa” vezeti a költőt, hogy a szomorú gondolatok. Szomorúság és hatja át lírai digressions ahol Byron, a költő emigráns emlékeztet chips elvettek tőle egy lánya. De aztán, híven, visszatér a gondolat, az egykori hősök a csata a felszabadulás nevében célra. A negyedik dal egy válasz a születő olasz Carbonari mozgás. Nem véletlen, az olasz hatóságok nem járul hozzá ahhoz, nyomtatás. A vers tehát tükrözi a sorsa az európai országok kezdődő XIX. Byron mondja, hogy a főszereplő az emberek, akkor kap a gondolatok, érzések, együttérzés költő. A dicsőítése a nép harca, hála az erős és bátor, a hívás a szabadság és bitvam- meg - ez a szabadság-pátosza a vers, forradalmi znachenie.Esche okoz nagy keserűség képet szakadt Görögországban. Elhagyott templomok, vesszen vaskézzel irányít emlékek az ókori kultúra. Vers befejezte a címet, hogy az elemek kedves neki:
* Te szeress, a tenger! A óra surf
* Sail térben, ahol Volney légzés mellkas,
* Boncolással kezét nyüzsgő surf tengely -
* Saját öröm volt a fiatal napig.
* És a félelem vidám éneklés a lelkemben,
* Ha a vihar hirtelen lecsapott.
* A gyermek, örültem neki
* És, mint most, a levegőt, a frenetikus szélroham
* Az sörény habzás kézzel lőni a szél.