Miért édesvízi halak, mint a csontos és csendes

Csak nézd, és egy maroknyi oldalán néhány apró csont hever kihasználatlanul. Mindig történik, ha egy nagy dolog: szükségképpen fogaskerekek, Gadget, vagy szilánk marad. Nos, ez valami, ami Isten gondol, hol lenne ezeket a csontokat csatolni. Csak dobd így - Sajnálom kedves.
Látja mászik féreg. Kapd el, és nézd, ahol legalább egy pár csont stick. A féreg fordul, megfordul, és azt kéri Istentől:
- Mi a baj? Miért kellene mondani, hogy Isten valami kell?
- Igen, itt szeretném valahogy ezek a kis csontokat a helyére.
- Ne csináld - könyörgött féreg. - Van aluljárók keskeny, kanyargós. I f a csontok akkor majd elakad, én meghalok minden ok nélkül.
- Nos, - mondja Isten - feltérképezni magad!
Lát egy pillangó repül, szárnya hullámzó. Ő neki - DAC! - Elkaptam és úgy néz ki, mintha a csontjai priladit. A pillangó ütemek, szökési kísérleteket, és hangjelzést ad:
- Mit, édes Istenem, tégy velem megy?
- Igen, most akarom ezeket a csontokat valahol elhelyezni. Talán illik?
- Mi vagy te, édes Istenem! - jajveszékelt pillangó. - Nézd, mit tettél tökéletes. Milyen könnyen I repül a virág virág. Mint minden én csodálom! És akkor - a csont! Igen virágok alatt a kanyarban én akaratom!
- Nos, - mondja Isten - Fly Me!
Körülnéztem. Kinézett az óceán hatalmas halat vidámság. Isten egy, és menjünk DAC hogy hozzászokjanak azt. Ez jobb hal, vonagló, és azt kérdezi:
- Miért elkapott, és így bámult?
Édes Istenem neki szándékai minden becsületes és mondta, azt mondják, és így:
- Azt szeretnénk, hogy ezek a csontok valahogy lök te. Te egy nagy, minden szerepelni fog.
- Mit jelent? - kalapált még halat. - Maga ott nekem azt lehetővé teszik az óceán határozza meg! A távolságok itt óriási. Az élelmiszer kergetnek olyan nehéz és olyan sok extra csontot, hacsak nincs valami elkapom? Ne tönkre létrehozása a saját kezét, Uram!
Édes Istenem felsóhajtott, és azt mondta:
- Nos, úszni magad, ha így van!
Úgy néz ki, és a lába elé a folyók vízhozama és folyami halak az ő csillogó oldalát. Catch egyikük, Istenem, és megkérdezte:
- Te, mint egy féreg, fészkelődik te?
- Igen, nem kell - a felelős hal.
- A virág a virág pereporhnut lehet?
- Ez az oka? - meglepett a halat.
- Lehet, hogy az élelmiszer kell úszni messze?
- Nem, a folyó elvezet teljesen egyedül, csak kinyitni a száját.
- Oh! Itt csak erre van szükségem! - kiáltott fel Bozhenka.
- És mi, sőt, a helyzet? - aggódott hal.
- Kuss! - Isten azt mondta, és töltött a csontjaiban. Minden ami maradt.
Azóta folyami hal nem csak a csontos, de hallgat.
Nikolai Malecki, Nizhnekamsk