Versek a háború kezdetét június 22, 1941 fasizmus elleni szabadságáért a haza, a költészet magyar költők

Ez az első éjszaka

Több aznap éjjel álmodott játszani a gyerekek,
De a szörnyű ordít, nem egy üres játék,
Vágjuk fel az éjszakai égbolt hajnalban,
Voltak síkok keletre.
a rendszer

Végzett, bár az elején az új jegyzetek
Ez karmesteri valódi szándékait,
Baljós visítás első repülés
Úgy kezdődik solo nevezett - háborúban.

De a vezető nem tudta, hogy ez a hang,
Amennyiben a nyertes dal chudilas neki
Sound saját kínokat emberek
Zihálás Berlin, legyőzte a füstöt.

Ez az első éjszaka, a hajnali órákban a hajnal,
Aludtam földet a fülek és virágok,
És annyi volt könnyű,
Oly sok színben,
Ez az álom, kivéve a gyermekek álmai.

Azon az éjszakán, a madarak alig kezdtek
Keresztül álom megérintette fuvola és meghajol,
Tudatában annak, hogy a csőr ragadozó csomag
Menj, már nagyon közel van.

Amennyiben egy nyögést taposott Európa
És itt, hogy éjjel és nappal nem alszik.
Ezen túlmenően, az Azure pára Szevasztopol.
Lecsendesedett a fehér Leningrád éjszaka.

Szuronyok állások nézi a Water Bug.
Magyarországon több távolság burkolva egy álom ...
De először üvöltés megérintette tárgyalásra bombák
És az első mennydörgés - és az első ház összeomlott.

És az első sír a baba bölcső,
És az anya, első, egy szörnyű kiáltás,
És a hang a szív, ami egykor edzett
Így mentek a tűz, hogy meghaljon, egyenes.

És felkelvén, hogy este a nagy pajzs az emberek
És elveszi a mellkasban ütközik az első gát,
Annak érdekében, hogy évről-évre, négyévente
Nem szűnik szilárd kilencedik hullám ...

... Minden úgy távozott. Ködbe vész.
És emelje fel a két szárny a győzelem.
De ezen az éjszakán, mint egy bajonett sebet,
Örökre szívembe égett a fájdalomtól.

A szaglás a puskapor felhő söpört,
Szoros vezetést az égbolton.
„Nem egy lépést hátra. És egy talpalatnyi földet.”
- Vonatkozik minden szakasz.

De Kijev készített Leningrad gyűrű
Battles - a küszöbön a főváros:
Álmatlan éjszakák, véres naplemente,
Kemény, szomorú arcokat.

Nézd lelkigyakorlatok, mint te nem könnyű!
Végül is, minden gondolat - bűnös.
És csak a Volga folyó, a folyó partján,
Az ellenség végül megállt.

És akkor - a csaták és éjjel-nappal
Minden orosz ház.
A sorrend a következő volt: - a nyugati, erős tűz alá,
Minden volt ereje alatt a katona.

A szabadság, hogy csak igaz, hogy a sír,
Aki elkötelezett az emberek.
Sacred ment, az I. világháború -
Háború a negyvenegyedik évben.

A leghosszabb nap az évben

A leghosszabb nap az évben
A felhőtlen időjárás
Mi kiadott egy teljes katasztrófa
Összességében mind a négy év alatt.
Megnyomta a nyomvonal egy
És megállapítottak,
Húsz évvel és harminc év
Living nem gondoljuk, hogy él.
És a halott kiegyenesített jegy
Minden megy valaki a rokonok
És az idő hozzáadja a listához
Valaki, aki nem.

Mi vezetett az ellenség

riasztás
szerte az országban.
Azt kúszott fel az ellenség,
Mint egy tolvaj az éjszakában.
Fekete horda nácik
Ne jöjjön be a várost.
És rakjuk félre az ellenség, így
Ahogy a gyűlölet erős,
Mi az a dátum a jelenlegi támadások
Az emberek dicsőítsék örökre.

Amikor a halál - énekelni,
És azelőtt,
akkor sírni.
Végtére is, a legszörnyűbb óra csata -
támadni vár óra.

Minami hó kimagozott körül
És az enyém fekete por.
Szünet -
és egy barátja meghal.
És akkor a halál halad.

Most jön a fordulat.
Me egy
Ő vadászik.
negyvenegyedik évében Átkozott
És fagyott hó gyalogos ...

Békés ég alatt a vár Brest
Egy szűk lakásban boldog arcokat.
Waltz. A politikai vezető felkéri a menyasszonyt,
Vadonatúj kocka csillog a gomblyukában.

Úgy néz ki, a Nyevszkij plakátok Rocks,
Release jön "Volga-Volga".
Ismét Kronstadt tengerészek kíséret:
A képzés túra rövid életű.

Elmúlt a Bolsoj Színház homlokzata
Rush a többi, csengő, villamosok.
A tizedik osztály vizsga holnap,
Eternal Flame a Kreml nem világít.

Háború előtti Waltz emlékeztetett sok,
Waltz emelt bennünket kedves személy,
Ki hozta nekünk az első út,
Aki valaha is el kellett különíteni.

Évek teltek el, és újra kívül egy csendes este.
Nézd meg, hogy portrékat barátok csendben.
A memória a ma és mindörökké
Ezek mind életben, mind az életben,
Ezek mind életben, minden, minden, minden.

Benne vagyok a helyőrség klub a Kárpátok

Benne vagyok a helyőrség klub a Kárpátok
olvassa el a visszavonulást, olvastam
hogyan át a halott katona
Nem a halál angyala, és a zászlóalj zokogott.

És figyelj rám, mint az egyetlen hallgatni
Egy másik szakasz az emberek.
És éreztem lelkek között
Azt villant egy szikrányi szavaimra.

Minden költőnek a tartományban.
Azt mondta neki a hibákat és bűnöket,
minden kicsinyes sérelmek és gaztetteit
megbocsátó igazi költészet.

És van is változatlan,
A behelyezett kártya nem, egy,
én kemény és szókimondó,
Távoli tartomány - War.

Lebegyev-Kumach zene Alekszandrov

Kelj fel, nagy ország,
Kelj fel a harcot, hogy a halál
A sötét fasiszta erő,
Káromkodás horda!

Let nemes düh
Habzik, mint egy hullám -
Van egy nemzeti háború,
Holy War!
Let nemes düh
Habzik, mint egy hullám -
Van egy nemzeti háború,
Holy War!

Roll Vissza a Stranglers
Minden lelkes ötletek
Nemi erőszakot, rablók,
Kínzóiról emberek.

Let nemes düh
Habzik, mint egy hullám -
Van egy nemzeti háború,
Holy War!
Let nemes düh
Habzik, mint egy hullám -
Van egy nemzeti háború,
Holy War!

Nem mernek szárnya fekete
Homeland fly
A tágas mező
Nem merik tapossák az ellenséget!

Let nemes düh
Habzik, mint egy hullám -
Van egy nemzeti háború,
Holy War!
Let nemes düh
Habzik, mint egy hullám -
Van egy nemzeti háború,
Holy War!

Rotten fasiszta söpredék
Majd vezetni egy golyót a fejébe,
utódok az emberiség
Összeállítottunk egy erős koporsót!

Let nemes düh
Habzik, mint egy hullám -
Van egy nemzeti háború,
Holy War!
Let nemes düh
Habzik, mint egy hullám -
Van egy nemzeti háború,
Holy War!

Egy pillanat múlva, a világ fog robbanni,
Halál fogja vezetni a felvonulás-alle,
És a nap kialszik örökre
Millióinak a földön.

Mad szélroham a tűz és acél
Ő nem fordulhat vissza.
Két "superboga" Hitler - Sztálin,
És közöttük egy szörnyű pokol.

Ellenünk polcok koncentrálva,
Az ellenség megtámadta a békés országban.
Fehér éjszaka, a legfehérebb éjszaka
Kezdődött ez a háború a fekete!

Csak azt akarja, vagy nem akarja,
És kap a háború:
Hamarosan akár nap, nem csak az éjszaka,
Elsötétül neki!

És ez az, hogy ma elköszön édes -
Hagyd, hogy a fájdalom miatt megtisztítja azt.
Mi gyerekek esküszöm, esküszöm sírok,
Amit meg kell engedelmeskedni senki sem tud!

Tudjuk, hogy most abban a mérleg
És ez történik most.
Az óra bátorság sújt a helyi,
És a bátorságot, nem hagy el minket.
Ne félj, hogy menjen a golyó a halott,
Nem keserű hajléktalan -
És fogjuk megőrizni akkor, orosz beszédet,
A nagy orosz szó.
Szabad és tiszta söpört,
És unokáink, ingyenes a rabságból
örökké

A sorozat „Veled és nélküled”

Ez vezetett el a vár Brest
Ő volt karcos golyók kocsi
Apa úgy tűnt, hogy egy biztonságos helyre
Mostantól kezdve, hogy a világ nem a gyermekek számára.

Apám megsebesült és törött ágyú
Kötve a pajzsot, hogy ne esik,
Szorította a mellkasát szunnyadó játék
Ősz hajú fiú aludt egy ágyútalp.

Mi eléje ment Magyarországról.
Ébredés, intett a csapatok.
Azt mondják, hogy vannak más,
Voltam ott, és azt kell, hogy menjen haza.

Tudja első kézből a bánat,
És nekünk ez rövidre a szíve.
Aki egyszer látta, hogy a fiú
Otthon nem lesz képes, hogy jöjjön át.

Meg kell, hogy ugyanazt a szemét
Sírtam ott, a porban,
Amikor a fiú visszatér hozzánk
És a csók egy maroknyi földet.

Minden, amit én vigyázok,
Ő hívott minket, hogy a harcot a katonai törvény.
Most a ház nem ott, ahol éltek korábban,
És ha azt elvették a fiúk.

Emlékszel, Alyosha, Szmolenszk úton. Surkov

Emlékszel, Alyosha, Szmolenszk út,
Hogy volt végtelen, gonosz eső
Ahogy végzett a kancsót fáradt nő
Megnyomása mint a gyermekek, az esőtől és a mellkasát,

Könnyek letörölte lopva,
Hogyan kövessen minket suttogta: - Isten áldjon meg! -
És még egyszer magukat nevezték katona,
Mivel a régi volt vezetett a nagy Oroszország.

Könnyek, gyakrabban, mint a mérföld,
Walking útvonal, a hegyek bujkál a szeme:
Village, falvak, falvak temetői
Mintha minden konvergens Magyarországon

Mintha minden orosz szélén,
Kereszt a kezét védi az élő,
Az egész világ jön össze, akkor imádkozz őseink
Mert Isten nem hisznek az unokák.

Tudod, talán még a Szülőföld -
Nem városi ház, ahol laktam ünnepi,
És ezek a vidéki utakon, hogy a nagyszülők telt el,
Az egyszerű átlépi a magyar sírokat.

Nem tudom mi van, de van egy rusztikus
Road kín a falu a falu,
Özvegy könnyel és a dal nő
Ez az első alkalom, hogy hozta a háború az ország úton.

Emlékszel, Alyosha kunyhó közelében Borisov,
Egy halott lány könnyes sírni,
Az ősz hajú idős nő egy plüss salopchike,
Minden fehér, mint a halál öltözött férfi.

Nos, hogy elmondja nekik, mit tudnánk vigasztalni őket?
De jaj, hogy megvalósítsuk a női intuíció,
Emlékszel az öregasszony azt mondta: - anyajegyek,
Amíg séta fogunk várni.

„Megvárjuk az Ön számára!” - mondta nekünk a legelőkön.
„Megvárjuk az Ön számára!” - mondta az erdőben.
Tudod, Alyosha, nekem úgy tűnik, éjszaka,
Ez mögöttem fognak szavazni.

A magyar hagyományokat, hanem a tűzvész
Orosz talaj mögötte,
A szemünk előtt, akkor halnak elvtársak,
Az orosz rántotta inge a mellkasára.

Mi golyók magával még miluyut.
De háromszor hinni, hogy az élet egész,
Különben is, én büszke volt a leggyönyörűbb,
A keserű föld, ahol születtem,

Az a tény, hogy a halála hagyott rám,
Orosz anya, hogy szült fény,
Ez, látva minket harcolni, orosz nő
Az orosz háromszor megölelt.

Nem táncolnak ma, nem énekelni.
A késő délutáni órákban méla óra
Csendben várjon az ablakokat,
Vspomyanite meghalt értünk.

Ott, a tömegben, többek között a kedvenc, szerelmesek,
Közepette a vidám és erős fiúk,
Valaki az árnyékban a zöld sapkák
Szélén csend siet.

Nem tudnak maradni, maradjon -
Az csákány ez a nap örökre,
A módszerek a rendező pályaudvarokon
Ezek trombitált elválasztás vonatot.

Hívja őket, és hívja őket - hiába,
Szólt semmit válaszul,
De egy mosollyal és szomorú egyértelmű
Nézd meg őket szorosan követte.

Viszlát, fiúk!

Ah, a háború, mit csinált megvetendő:
Legyen nyugodt, a yard,
A fiúk felemelték a fejüket,
Úgy nőttek fel addig,

A küszöb szinte pomayachili
És elmentem katonának - egy katona ...
Viszlát fiúk! fiúk
Megpróbál visszatérni

Nem, nem elrejteni, akkor magas lesz
Ne kímélje sem golyókat sem gránátok,
És te magad nem kímélve, és mégis
Megpróbál visszatérni.

Ah, a háború mit aljas tett:
Ehelyett esküvők - elkülönítés és a füstöt.
A lány ruha fehér
Adtak el a húgát.

Boots - jól, hogy hol kap tőlük?
Igen, a zöld szárnyak fölött ...
Ön naplyuyte a pletyka, a lányok,
Mi ezeket csökkenteni számláz később.

Hagyja, hogy a fecsegés, hogy nem hisz abban,
Mi a háború véletlenszerűen ...
Viszlát, lányok! lányok
Megpróbál visszatérni.

Úgy tűnt, hogy a hideg szín,
és a harmat, akkor kissé poblokli.
A hajnal volt a fű és bokrok,
Német távcső keresett.

Virág, Harmatcsepp minden, egy virág préselt,
határőrség és kezét rájuk.
A németek, miután befejezte kávé, abban a pillanatban
bekerült a tankok, nyílások zárva.

Ilyen volt minden lélegzett csend,
hogy az egész Föld még aludt, úgy tűnt.
Ki tudta, hogy a háború és béke
csak néhány perc van hátra öt!

Én a másik nem lenne énekelni semmit,
és dicsérjem az egész élet a maga módján,
amikor a hadsereg használt alázatos trombita
Én ezeket öt percig megkongatta a vészharangot.