Vélemények a könyv Cosmopolis
Mivel a veszteség a szerves természet a nyitott társadalom fokozatosan amit szeretnék hívni „absztrakt társadalomban.” Ez nagyrészt elveszíti a karakter egy adott embercsoport vagy valóságos, vagy a rendszer ilyen valós csoportok. Tulajdonságok „absztrakt társadalom” is magyarázható az egyik túlzás. El tudjuk képzelni egy olyan társadalomban, ahol az emberek szinte soha nem találkozunk szemtől szembe. Egy ilyen társadalomban, minden esetben követtek el egyének teljes elszigeteltségben, és ezek a személyek csatlakoznak egymáshoz útján betűk és táviratok és vezetői körül egy zárt járművet.
Karl Raymund Popper. A nyitott társadalom és ellenségei
- Hidd el. Ön venne, mert a gondolkodás és cselekvés, én előjönnek egy idegen kultúrában. Akár néhány törpe diktátor - mondta. - Vagy a kokain báró. Valaki a fanatikus trópusokon. Akkor lett volna olyan nagyon tetszik, igaz? Akkor volna dédelgetett túlzott, rögeszme. Ezek az emberek kellemesen izgat mások. Mint te. Csak meg kell meghúzni a vonalat. Ha néznek, és a szaga, mint te minden összezavarodott.
Erik Peker mint Lord Dzhim halad a halál felé, ő hívja őt. Megállás ugyanabban borbély üzlet, így áhított hős néz ki, mint más, mint egy szánalmas kísérletet, hogy felélessze a valós életben a gyermek. A légkör helyeken - egy tükör, egy szék, - íz, szín, szag frissebb, mint a lélektelen, személytelen várost, amely átment a zárt autóban hős. A férfiak is, és Eric magát, csupán a cogs hatalmas kapitalista gép, áru-pénz viszonyok, névtelen tömeg, mint a jelenet forgatása:
- Tudtad, hogy a kapitalizmus termel. Szerint a Marx és Engels.
- saját sírásók.
- De nem ez a sírásók. Ez a szabad piacon is. Ezek az emberek - a fantázia által generált piacon. Mögöttük nincs piacon. Ők hová menni, a szabadban lenni. Nincs ezen kívül nincs.
Kilépés, hogy a halál, az irányt, hogy a mozgás, Eric? Úgy gondolom, hogy nem valószínű, mert már halott volt. Bár minden egynapos Odüsszeusz és olyan, mint egy kísérlet arra, hogy visszatérjen az élet maga, újraindítani, de lehetséges, vagy ez egy olyan világban, ahol az „egység csere volt a patkány”, mindenki fog válaszolni is.
A gondolatok a fejemben felrobban színes tűzijáték.
Mi volt ez?
Részekben, mint a gondolatok az egész emberiség és az egyes külön-külön. A válaszok nem releváns kérdések. A kérdés megválaszolása messze. Szavak ugrás sorról sorra, az egyik oldalról a másikra. Ma - eső holnap - hó.
Az abszurd a helyzet. Nem crankiness, minden súlyos.
Információ lett az új Isten. Idol. Szavak kor. Bankjegyek kor. Gondolatok kor. Csak egy, időtlen - Elektronikus vonalnak egy végtelen kijelzőn.
Van egy gazdag, hogy a szex, ott patkányok, van egy sztrájk, vannak szerzetesek képzeletbeli, imaginárius próféták. Van szeretet, ott a tudatosság.
És van fáradtság. Eric végtelen fáradtság. Unalom. Unalom egész polgári világ. És a kétségbeesés, őrület fonnyadt szegény megnyalja dohány aljáról cigarettacsomagon.
És van egy vége. Befejezés gombra. Halál. Vagy nincs halál? Vagy halál hosszú ideig? Több száz évvel ezelőtt?
Gazdag ember, szegény ember. Hogyan fog ez a konfrontáció?
Megjegyzés: Kroninberg még mindig hűvös megbánt. DeLillo is nem kímélte senki.
Kezdetben akartam tenni egy könyvet és levelet negatív felülvizsgálatot. Mi a baj? Én felrobbant az agyban, amikor olvastam az első oldalon. És az az átkozott rendetlenség én folytatta az olvasást. Nem stílus a magyar nyelv, összetéveszthető névmások Ghastlier parcellázás - túl sok, nem a névmások, durva, rossz konstrukciójú - ó, istenem, tényleg azt írja DeLillo, kinek szerelme Amerikában. Végigolvastam az első rész. És én úgy határozott, hogy az eredeti. Ekkor történt, hogy a könyvem, és tetszett.
1) Sok helyen a németek eltávolítjuk névmások, például azt írja: „Megpróbáltam ringatja magát az olvasó.” De az ilyen javaslatokat, különösen, ha azok 80% -át foglalják a könyvet, nagyon nehéz menni a tárgyaláson. A DeLillo névmás - és ez könnyebb olvasni. Az a tény, névmások személyesen nekem, hogy lassítson.
2) A szavak a mondatban. Nemtsov javaslata van, amit újra olvasni idő 10, és nem érti a - miért mondta így, és nem másként? A végén - kiderült, hogy szó szerint az angol. A tolmács fordította nem művészileg és szó, bár az angol javaslatokat más! Van néhány kifejezések játszott másképp. Nem világos, hogy miért a fordító lehetővé tette, hogy nem póni, hanem a normális átviteli?
3) Mat. Mata Nemtsov elég - nem sok, de elég az én szegény szem. Mi Delly? Csak egy „Fuck”. Személy szerint úgy vélem, hogy ezt a szót nem lehet összehasonlítani a mi társ - Amerikában vált egy ismerős beszéd megengedett, és mi szőnyeg - nem. És szar lehet fordítani a „pokol”, vagy „palacsinta”, vagy akár valamilyen átok, hanem egy irodalmi nyelv, és nem „bydlovskim”.
P. 163: „Mintha azt kell tenni, az a személy, anélkül, hogy a megfelelő választás, még akkor is lehet, hogy a választás tettem magam, és nem jött közelebb, mint a távolság lehallgatás”. Ő - a választás? A választás nem alkalmas? Ha valaki megérti a mondat - magyarázni nekem, kérem.
5) Sok helyen ez változik a jelentését. Már az első oldalon - az eredeti mondják, hogy „ő” olvasni, aludni, de ez nem segít, de csak fokozott álmatlanság. Nemtsov mondja, „de egy hosszabb felébredjen” - nem tudott felébredni, mert nem elaludni, ő álmatlanság, nem tudott aludni. És ez még csak az első oldalon.
6) Hogyan írom:
„- Mi és ki játszott?”
Mondjuk ez lehetséges - egy bizonyos intonáció. De még az eredeti szó egyre értelmében: „Mi egy játék, és aki játszik ez?” Nemtsov mentett leveleket?
A kiadás a híres film, már lefordított az új DeLillo, különben a könyv maradt volna nem transzlálódó, és nem értem.
És ez volt semmihez sem másik, nem tudom, hogy ez jó vagy rossz. Talán azért, mert a posztmodern nem létezett a diéta könyv, így a könyv, olvassa el a kis mennyiségű, nem egyszer vagy kétszer, és egy-kettő-három-cheryre és talán még öt. A hosszú utazás New York, ami tartott egy nap, hogy elvitt egy héten. És ez elsősorban azért, mert olvashatatlan szöveg, amelyben hemzsegnek a kimondatlan és digressions a témában, vagy egyáltalán nem a témában. De volt valami, ami benne van meghatározva, hogy csak nehéz megérteni, mi az.
Itt olyan tálcát a főszereplő. Látható és ugyanabban az időben nem az ő fekete limuzin, amely-lett-a legtöbb láthatatlan-view-közlekedés. Az utazás időtartama egy nap, és a pályáját a pálya hasonlít a zegzugos, hogy bővítik a helyzet (vagy nem?), De ez biztosan nem igaz. A hős / antihős lett nyaggatással annak is benőtt szőr. Ez egy ürügy - menni. Majd fokozatosan, találkozó barátok és idegenek elképzelni az emberek az utcán, vagy olyan mértékben érdekli rabszolgasorba hírhedt jen, melynek sebessége feltartóztathatatlanul menetelnek végéig valamennyi HR alakul valami semmi, meztelenül fekszik a járdán, vagy lő magát a kezében. SG az arcát, amely feltehetően ábrázolja kapitalista társadalom ( „Persze, persze” - schurim mi tychem szem és az ujjak) ellenzi a körülötte minden, ami végső soron önpusztító deperszonalizáció és obezdenezheniyu. Vesztes csak megnyitja a szemünket, hogy sokkal YY, toló vele szemtől szembe az ő döntőbíró a sors, nem igazán druzhaschego fej (ítélve a zavaros gondolatok), mindent elveszített, és saját magát is. SG nem különösebben használják törődnek másokkal, leül vele beszélni. De ez nem lélekmentő beszélgetés két solitudes. Ez a végső felbomlása, ami már visszafordíthatatlan.
Mi történt az életében Eric (felfedezzék a nevét, a mögött egy kicsit szégyenletes „SG”) egy ilyen jelentős és fontos? Elvileg semmi. Volt akart. De mi lepte: ő mindig nyitott a párbeszédre, veszít gőgös kifejezést. De a párbeszéd gyakran monológ, nem YY. Értékek élete semmivé, beleértve az érték a család. Feleségével, ugyanazon, rájött, nem is, akkor fut be a jelenlétében, a legváratlanabb körülmények között, nem feledve, hogy kihasználják azt a szexuális értelemben. Általában Eric egy ember a nagy étvágyú, minden egyes alkalommal, miután az élelmiszer közvetlenül a tányér az asztalon a társa a kávézóban. Ugyanez kielégíthetetlen látható és intim élete rendkívül gazdag. Ezek pillanatnyi étvágyát a semmibe, vagy a memóriában egy álom.
DE! Megcsináltam - olvasta a könyvet, és örülök is. A könyv kiderült, hogy keménykezű és gyakran egyszerűen csak furcsa (fordítás? Vagy még DeLillo?). De nem a bábu és méltó a csillagokat, amelyeket már három neki.
Csodálatos túltelített események trek a borbély. emberi történelem, tudatosan meg fog halni.
Érdekes szótag DeLillo. A legelején a történet párbeszédek tűnt nem igazán kapcsolódik, de később, hogy egy felfogni, minden világossá válik. Egyes helyeken a könyv nem teljesen világos, és egy kicsit furcsa, hogy általában, ez magyarázza a sok hízelgő vélemény. Bár, mint mondják, az íze és színe.
Ez nem egy könyv, amely lehet és fel kell hívni a barátait, de én személy szerint, a 10 tenné, hogy egy szilárd 8.
Hogyan. Mint az a személy épeszű és hang memória, vagy ép lélek és a memória is írni.
Őszintén olvasni polknigi nem essek és jumping - bár több, mint kívánatos. De kb 90 oldal remélem, hogy utolérjék a jelentését, vagy legalábbis egy része hagyott teljesen.
Nem értem, hogy kik ők, mi folyik, mi volt, elvégre mondják!
És a végén azt a következtetést vonta le, hogy ez nagyon különös könyv nem fér bele az én fantáziám, tudásom és bármi mást, hogy képes vagyok felfogni.
Bevallom, én megragadtam ezt a könyvet a polcról a Bookvoed, hogy képes hatással konsumatsionnogo. Azaz, rángatás mindent, döntés néha csak fedél faj.
Ennek eredményeként, ez volt a 120 rubelt, kidobják a szél.
A keskeny, vékony könyvet írt betűk majdnem nagyobb, mint a Harry Potter, okozott irritáció csak bennem. Erőltetett ő végig a hatalmas számok a beszéd, sírtam könnyek a vér. Lehetőség van arra, hogy a hibás mindenért - gyenge minőségű fordítást. De néztem a trailer a film, én sosem tapasztal legalább néhány pozitív érzelmek. Attól félek, hogy számomra a kérdés még a telken.
Nos, elvtárs DeLillo, nem jött nekünk. Bocsánat.