Történetek Prishvina tavasz, Grade 1 olvasás
Történetek a tavaszi témát 1-es fokozatú
Michael Prishvin "Hot Hour"
Azokon a területeken, elolvad, és az erdőben a hó még mindig érintetlen sűrű párnák a földön, és a fák ágai, és a fák állnak hófúvás. Vékony fatörzsek leguggolt, primorzli várakozási óráról órára a felszabadulás. Végül jön a Hot óra legboldogabb a még fák és szörnyű állatok és madarak.
Ugyan a meleg óra, a hó elolvad észrevétlenül, és ez a teljes erdei csendben mintha önmagában shevelnotsya Luc gallyak és összerázzuk. És éppen ez a karácsonyfa alatt, borított széles ágak, alszik nyúl. A félelem, hogy feláll, és figyel: egy szál azonos önmagában nem mozdul. Hare ijesztő, de itt előtte barátja, a harmadik ág keverjük, és megszabadítjuk a hó, ugrott. Hare rohant és rohant, ismét leült és hallgatja oszlop: a baj, hová menjen?
És csak állt a hátsó lábait, csak nézett ki, mint ugrik fel az orra előtt, mint egy kiegyenesített, mint megrendült az egész nyír a WAG közelében faágat!
És elindult, és elment: ugrás bárhol ágak, kitörve hó fogságból, az egész erdő tartományban mozog, az egész erdő eltűnt. És gyékény őrült nyúl, és kiállja a vadállatok és a madár repül el az erdőben.
Michael Prishvin „Fák fogságban”
Tavaszi ragyogott az égen, de az erdő még télen hó borította. Voltál már a havas tél a fiatal erdőt? Persze, hogy nem rendelkezik: belépni és lehetetlen.
Ahol nyáron sétált a széles nyomtáv, most át ezt az utat mindkét irányban hajlított fák, és olyan alacsony, hogy csak a nyulat és futtatni alattuk.
Ez történt a fák: nyírfa csúcsig neki, mint a keze, vegye fel a hóesés, és ez megy egy ilyen utat, én magam nem hajlítja vissza. Az olvadás hó esett megint, és kapaszkodott kinek. Tetejét a hatalmas darabos minden hajlított és végül magát a hóban és primorzla így tavaszig. E boltív az egész téli állatok voltak, valamint az alkalmanként a síelés.
De tudom, hogy egy egyszerű csodafegyver menni ezen az úton, én magam nem hajlítja vissza.
Én kitörni a jó maga is nehéz botot, és már csak ez a bot jó lekopogom meghajolt, mint a hó leesik, egy fa felugrik, és ad nekem egy utat. Lassan, így megyek, és fújja mágikus megszabadulni egy csomó fát.
Michael Prishvin „Beszélő fák”
Vese ismertetnek, csokoládé, zöld farok, és minden zöld csőr nagy átlátszó csepp lóg. Veszel egy vesével, razotrosh az ujjai között, majd hosszú, amire illata illatos gyanta nyír, nyár vagy madár cseresznye.
Szimatolt Cheremuhovo vese és azonnal eszébe jutott, hogyan használják felmászni a fára, hogy vegye bogyókat, fényes, fekete lakkozott. Ettem őket marék egyenes csontok, de semmi, de jó, nem történt meg.
Az este meleg, és olyan csendes, mintha kellene valami történne ilyen csendben. Majd elkezdett suttogni egymással fák: nyírfa fehér nyír, a másik fehér visszhangok messziről; Osinka Young lépett ki a tisztásra, mint a zöld gyertyát, és hív, hogy neki ugyanez a zöld gyertya Osinki, integetett egy szál; madár cherry Bird cseresznye ág kellékek nyitott rügyek. Ha összehasonlítjuk - mi hangzik visszhang, és azok - ízét.
Michael Prishvin "Nut homály"
A barométer esik, de ahelyett, hogy az eső jótékony meleg hideg szél jön. És Vsyo-taki tavasszal továbbra is előre.
Mára eltűnt zöld gyep szélei mentén patakok az első, majd a déli lejtőkön a strandok, az út mellett, és este nőtt zöld mindenütt a földön. Voltak szép hullámos vonal szántás területeken - a növekvő fekete, zöld felszívódik.
Rügyek cseresznye ma vált zöld lándzsák. Hazel barka elkezdték por és alatt minden csapkodó madár berepült a mogyoró füstöt.