ISU problémák magazin - a törvény nem tiltja megengedett
általános jogi aktusok a liberális-demokratikus elv „a törvény nem tiltja megengedett” a civil társadalomban. Ez érinti először, és jogi személyek, mint alanyok a piaci, gazdasági, civil és jogi tevékenység, és minden esetben nem vonatkozik az állami hatalmi struktúrák, amelyeket be kell tartaniuk egy másik szabály. „Csak úgy lehet, hogy a törvény által kifejezetten megengedett.”
Az elv a „törvény által nem tiltott engedélyezett” vált, mint a tükörképe a szükségleteket poslefeodalnogo piacon, a gyors fejlődés a kereskedelem, a magánvállalkozások, a kereskedelem, a verseny, a jóváhagyást az ötleteket a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok.
A jobb megjelent dokumentum megerősíti ezt az elvet. A francia Nyilatkozat az emberi és polgári jogok 1789 hirdette: „végrehajtási természetes jogok korlátozott, csak a határokat, amelyek lehetővé teszik a társadalom többi tagjának élvezetét ugyanezek jogok” (4. cikk). „Minden, ami nem a törvény által tiltott, akkor megengedett, és senki sem kényszeríthető, hogy a dolgokat, amelyeket nem a törvény által előírt” (5. cikk).
Francia alkotmány 1791 kijelentette: „Minden, ami nem tilos, azt nem lehet presekaemo”.
Ezek a gondolatok sokak által osztott neves írók a múltban, mint például Hobbes, Zh.Monteske, G.Gegel, Marx, Tolsztoj, stb Még Katalin II hatása alatt az európai felvilágosodás írta. „Semmi kell a törvény tiltja, továbbá amelyek károsak lehetnek mindenkinek, aki él, vagy az egész társadalom számára. "
Jelentése Mindezen állítások és kijelentések az volt, hogy megszabaduljon a bilincsek a feudalizmus, az ingyenes egyéni tulajdonosok a szükséges hely az aktív és hasznos tevékenységet, hogy szabadítsa fel kezdeményezést ösztönözni az új kapcsolatokat. Ez annak biztosítására, hogy az emberek nem kötött kéz és láb különböző tilalmak és korlátozások, azokat meg kell adni a lehetőséget arra, hogy függetlenül jár el. Ebben az esetben nem szemrehányás: „Ha olyan okos vagy, miért olyan rossz”
Egy ilyen megközelítés volt látható, mint szükséges előfeltétele a siker, mint egy esélyt, hogy mindenki képességeinek kibontakoztatását, tudásukat, képes elérni minden törvényes eszközzel. Ez a lényege az egyéni szabadság, az ötlet az esélyegyenlőség. Aztán minden döntött az egyéni adottságok kezdeményezést. Törvénytisztelő, adót fizetni - és nem mint tudjuk: hogy a saját üzleti, kereskedik, hogy a nyereséget, stb tiszteletben tartva az általánosan elfogadott viselkedési normákat. Az utolsó - elengedhetetlen feltétele a fenti elvek megvalósításának, mert különben el fog pusztulni a morális és jogi alapjait az állam. Ez a piac elvével, amely megállapította a lendületet a haladást. Power, a törvény csak megszabja a közös határokon, hogy a tisztességes, és valamennyi a szabályokat. Az ember, a saját belátása szerint, hogy dobja a tulajdonjogok, a tapasztalat, tehetség, őszintén szerzett tőkét. Nem kell semmilyen különleges engedélyével. Az állam szerepe nem parancsolni, de ahhoz, hogy ezeket a szabályokat az út, ami ily módon egy ilyen való megfelelés érdekében ezeket a szabályokat annak érdekében, hogy ne kelljen szembenézniük.
Az elv engedélyt - ez a tét a hitelességét és integritását magukat alanyai public relations, a mechanizmusok és ösztönzők, amelyek meghatározzák a viselkedésüket (motívumok, célok, érdekek). Tovább KA Helvetius írta: „Ha a fizikai világ törvényeinek hatálya alá tartozik a mozgás, a lelki világ nem kevésbé alárendelt érdeklődés törvény. A földön, van érdeklődés a mindenható mágus, a változó előtt minden teremtmény mindenféle dolog. " Legalább képletesen észre Nobel-díjas közgazdász VV Leontiev: „Economics - ez szkúner, amelyben a szél a vitorlákat az érdeklődés, és a kormánykerék kezében van az állam.”
Ez az elv a kezdetektől nem fér bele a szovjet parancsnokság-közigazgatási rendszer, így figyelmen kívül hagyta vagy elutasítják közvetlenül. Ez nem egyeztethető össze a mindent átható gondolkodás, univerzális állami ellenőrzés alatt az állami és magán emberek életét.
Ez az elv emlékeztetett közepette Gorbacsov peresztrojka, a második felében a 80-as években. Eleinte hívott soha nem látott eufória, akkor vette fel a média. A közvélemény is ő podrezhalo látva benne a lehetőséggel bővül az emberi szabadság, a személyes megszabadulás.
De aztán a szenvedély és a lelkesedés alábbhagyott ez az elv, helyébe egy józanabb hozzáállást neki, éles kritikák érték, mivel érzékelték néhány érdekelt, mint egy meghívást, hogy az engedékenység - „most ez lehetséges.” Sokan felébredt a legrosszabb.
Egyértelmű, hogy az elv a „törvény által nem tiltott engedélyezett” teljes mértékben megvalósítani csak egy érett civil társadalom, mi tartozik még nincs. Ezért, hogy terjesszen elő az ötletet nem lehet megközelíteni a probléma állandó napirenden. De nincs oka annak, válogatás nélküli tagadás, mert ismét lenne egyetlen bizonyíték örök maximalizmus - vagy mindent vagy semmit.
Végrehajtásának költségei ezen elv nyilvánul meg Magyarországon, főként a politikai és erkölcsi és világi és nappalival. A közös háztartásban, gazdasági kapcsolatok, soha nem állapították meg. Azt vették szolgáltatást mindazoknak, akiknek ez mindenekelőtt kiszámítjuk. Elsősorban részesült mindenféle bűnözők. A piac nem volt ott, már csak az első törvények a szövetkezetekre, az önfoglalkoztatás, a családi szerződést, és a vállalkozások beszélünk önfinanszírozó, önfinanszírozó, önfinanszírozó, nagyobb önállóságot. Az ötlet a jogi szabályozás alapján az elv „engedélyezhetőségének” rakták az összes ezeket a törvényeket.
Megy a piac, a gazdasági szabadság kíséretében elterjedt visszaélések. Jogszabályi akadályok törtek, a szabályokat és feltételeket betartják. Több ezer első szövetkezetek alakultak közvetlenül a vállalkozások, mint általában, mivel a létesítmények, berendezések, helyiségek, újraelosztása jelentős részét a nyereség a javukra. Az ilyen tevékenységeket vontak vezetők maguk. Az ötlet a szabad gazdaság fejlődött a szabad bűncselekmény.
Aztán, Magyarországon nem voltak „vad piac”, „fekete vállalkozás” és „eredeti tőkefelhalmozást” privatizáció. Az első „új magyar”, majd az oligarchák, akik rövid idő alatt „a levegőben” hatalmas vagyonokat. „A rejtett gazdaság” ki az árnyékból, és elkezdte mosni magát. Hatalmas tőke külföldre távozik. Az állam veszteségeket szenvedett, elvesztette az irányítást szál gyengült. Mindenütt virágzott engedékenység, a büntetlenség, a törekvés a profit. Mindez bizonyos mértékig ma is folytatódik.
Miért történt és történik az új Magyarország?
Először is, mert van egy egész réteg társadalmi kapcsolatok általában jogilag nem szabályozott. A jogszabály számos rések ( „vákuum”, „niche”, „üres”). Ezek a terek és használja mindenféle újgazdagok.
Másodszor, a törvény, a törvények és sok túltelített szabályozás is kárt okoz.
Harmadszor, sokan meggazdagodtak nem azért, mert kitört törvényeket, hanem azért, mert a törvény egyszerűen nem létezik, hanem azért, mert az alanyok fontos tudni, hogy pontosan mi tilos és mi megengedett elve alapján.
Negyedszer, a probléma súlyosbítja nem csak a „fehér foltok” a jog, hanem a kirívó jogi írástudatlanság és a tudatlanság a többségi népesség fele.
Ötödször, néhány polgár egyszerűen nem hiszem, hogy meg lehet élni Magyarországon, betartva a törvényeket, nem hisz a mi igazságosság: az igazság és a törvény oldalán azok, akik pénzt.
Hatodszor, a probléma is abban rejlik, hogy a többség a magyar lakosság nem volt hozzászokva, hogy a függetlenséget. Az évek során a szovjet hatalom hozzá vannak szokva, hogy sok probléma számunkra, hogy megoldja az állam, amelyben voltunk „fogaskerekek” és a „kerék”, amely csak akkor kellene megkezdeni alatt a hideg, de nem több.
Hetedszer Magyarországon régóta kiemelkedő szerepet játszott az életében nemcsak a törvények erkölcsi, lelki, vallási és egyéb értékek és szabályozók, így lelkiismeret, becsület, hűség, a tisztesség, és ezek, különösen a 90-es években. Ők súlyosan erodálódott.
Nyolcadik, sokan hazánkban még mindig nem tudja, hogy a feltörekvő piaci viszonyok objektív igényel lemondást a régi pszichológia - a pszichológia merevség, határozatlanság, várakozás, tehetetlenség, félelem, rutin.
Káromkodás és átkozta az elv „a törvény nem tiltja megengedett” improduktív és haszontalan hosszú távon, nem fog.
Az elv a „nem tiltott engedélyezett” csak akkor eredményes jelenlétében szilárd erkölcsi alapokon, stabil törvénytisztelő hagyományok, a kultúra, a belső készségét önmérséklet. Mindez már nyilvánvalóan nem elég. Különösen a „igen” és „nem”, „lehetséges” és a „lehetetlen” sok árnyalatok. Határai ezek általában feltételes, elhomályosít, elmosódott. Ezért ez a képlet alkalmazható a magyar viszonyokra kell egészíteni „mindent, ami nem tiltja a törvény és az erkölcs ne káromoltassék,” nem olyan helyzetet teremt, ahol minden lehetséges, beleértve azt a tényt, hogy ez lehetetlen.
A cél tehát ellentmondás ezen elv abban a tényben rejlik, hogy egyrészt, ez ad okot, hogy a negatív következményeket, ami súlyos kritika és elutasítása az emberek többsége, és a másik - anélkül, hogy azt nem lehet normális, civilizált piaci, gazdasági tevékenység szabadságát, a versenyt, a kezdeményezés, a vállalkozói szellemet. Mit kell tenni? Vajon az elvet a pálya lépett Magyarországon? Nem ez volt az eredeti hibát, hogy bevezetése? Lehetséges, hogy elutasítja azt?
Ez az elv - szükséges feltétele a egyéni alapjogok hozzá tartozó. Recognition „nem tiltja a törvény megengedett” elv elkerülhetetlenül és természetesen, amint Magyarország egy tanfolyamot az átmenet a piacgazdaságba, azt feltételezzük, magánvállalkozás, az egyéni kezdeményezés, vállalkozás, szabad tevékenység egyének tulajdonosok.