A történet "The Enchanted Vándor"
Miután egy nyári kirándulás Ladoga-tó N. S.Leskov conceives és kiírja az új „The Enchanted Vándor” 1872-ben. Ivan Saver'yanovich Flyagin, akinek a nevében a narráció zajlik, tapasztalt az én életemben annyi, hogy elég lenne néhány életrajzok. Túlélte a jobbágyság, a sorozás, vándorolt át a végtelen utak az országban, hadifogoly, a szerzetesi szolgáltatás. Lenyűgöző, hogy nyomon követni a útvonalakat Orlov csapok révén a transz-Volga sztyeppén Astrakhan kézműves, majd a Kaszpi-tengertől a Bug torkolatáig, már Marevskih tisztességes Nyizsnyij St. Petersburg, végül a Kaukázustól Ladoga és kolostor egyik északi szigeteken. Magyarország összes látta a vándor, elsajátította a tömeg a kézműves, átesett egy csomó misadventures. Ez egy igazi magyar vándor Odysseus, melyet nevezhetnénk a drevnevengersky modor „Út a Kálvária” drámai „jeleneteket életét” vagy hasonlítható vándor férfiak Nekrasov verse: „Ki él jól Oroszországban”. Ivan Saver'yanovich megjegyzi: „Egész életemben haldoklott, és nem lehet megölni.”
Azonban Flyagin nem csak egy vándor, és a „The Enchanted Vándor”. Jön egy feudális szolgaság megkötözött ember él tovább „lélegzetvisszafojtva varázsa” (Blok), ami megmagyarázza a „csecsemő” nem fejlődött ki teljesen a tudat a hős. De ő és a támogatást az emberek fogékonyságának a szépség, ez látható azok obvorozhennym költészet világban. Ezért jelző a címben az új, sok jelentése. A történet vándorlás lehetővé teszi az író, hogy felfedje a változás flyaginskih báj és a fokozatos megszerzése magas bölcsesség.
Leskov „szépség amatőr” művészet, művészi érzékeli csodája élet és tudatosan törekszik csodálat és sokk szép. Mi nyűgöz vele?
Először is, ez legyőzi a természet. Úton a szerzetesi sivatag, csodálja az utat, amelynek az élei nőttek „öl nyír” azok varázslatos zöld és a szellem. A Kurszk földeket csodál „pretepleyshey és premyagkoy” sötét éjszaka „az égen a csillagok lógott, mint a lámpák, de alacsonyabb a sötétség olyan sűrű, hogy úgy tűnt valakinek tapogatózás és megható.” Még egy kegyetlen fogságban, tudja élvezni a hatalmas kiterjedésű pusztai, ahol a „fehér toll, bolyhos, mint egy ezüst tenger, a hullámok.” Itt Leskov nyilvánul meg, mint egy nagy költő és tájképfestő.
Flyagina élvezetek és az összes élőlény. Ilyen a szenvedélye kontyos galamb. Milyen édes szavakat talál egy vázlatot nekik! Gyengéden nézi, ahogy ezek a galambok csókolóznak, mint mentek kis „golubyatochki”.
hőse a történet megszokni egy kis „gyermeke”, majd a tapasztalatok öröm a kezelés, és a lányok oktatására, mint egy nővér, aki megjelent. mondta az izgalomtól, mint a „gyerek nőtt fel és vált Dybok állni.”
Ivan érzi Külön öröm a játék fizikai erő. Amikor látja a steppe Ulan-remontora, van egy vágy, hogy „finom vele unalom play” - harcolni „szórakozásból”. Beszél róla, azt mondja: „Ez csodálnak, akkor csodálatos lesz.” Érdekes szokatlan nyitóbeszédet, választott hős, továbbítása a szenvedély. És hamarosan be egy másik eset a „play” - harcolni ravasz fogkő övek, érzékeli lázadás erők.
Flyagin megcsodálta a ló szelídítő”. Egyszerűen csodálatos szobrok, amelyen a tekintete a nagyon helyes. "
Ivan Saver'yanovich, intenzív érdeklődést a külföldi erkölcseit és szokásait. Ritka csoda tűnik neki, hogy a harcot a tatárok úgynevezett „napereporom”: „Az első alkalom, hogy egy ilyen csoda történt. "
Leküzdésében „kimenet” (binges), hőse a történet általában húzódik a fényes, gyönyörű, lelki. Ő mélyen érzi a zenét, és gyerekes ő lelkesen. Belehallgat feszülten csodálatos dal, a „bágyadt-pretomnuyu, szív”, hogy „így a lélek és a csipet, és teljes.”
Ugyanakkor, magasabb „természetes jóságát” Flyagin .nahodit, kiváltképp egy nő. A narrátor megmarad az epizód a találkozó egy cigány Grusha, átadva neki a történetet az ő szenvedélye, és ami a legfontosabb - osztja emlékek megértés igazi szépség. Kiderült, hogy a magasabb varázsa - a szeretet, örömmel egyedi emberi jellem. És mondja a drámai történet az ő érzései a cigány, Flyagin zökkenőmentesen stilizálhatja ő története alatt a rómaiak, a szellem, amely megjelenik, és Grushenka magát.
És akkor ez lesz az élet egy vándor bája csend a szerzetesi élet, egy speciális „öröm a remény”, amíg meghallja a hangját felülről: „felfegyverzett” - és nem jött, hogy szomját harcolni az emberek, hogy ez herkulesi, hogy megvédje őt az ellenség. „Én vagyok az ember igazán akar meghalni” - ismeri a hős, befejező vallomásában, mint egy mesélő. Tehát Flyagin jön az ötlet, hősies önfeláldozás, és a kép eléri epikus nagyságát. Tehát széles folyót telek működik, elnyeli patakok ágai, és így a termék nem csak a gondolat a sorsa az egyén, hanem gondolt a sorsa a haza.
Tale adta olvasók nemcsak a természet a legnagyobb általánosítás, hanem szintetizált a legjobb eredményeket az orosz klasszikusok a XIX században - a hagyomány Puskin, Lermontov, Gogol, Turgenyev, Tolsztoj. Elég csak felidézni Lermontov a „Béla”, Gogol „Holt lelkek” (chichikovsky kitérő tulajdonosok), Turgenyev „The End of Chertophanova” Tolsztoj „foglya kaukázusi”. De a motívumok elődei Leskov újraértelmezett, ami egy innovatív termék - a értelmezése a téma, telek, képekkel, műfaj összetétele és a nyelvet.